Tegnap írtam, hogy leírom az a furcsa dolgot, ami apu halálával kapcsolatos...
Év egy napja...Amikor 1989 dec. 2-án megszületten, anyuék boldogok voltak...a 30 éves házasságukban voltak nehézségek, rossz napok, kiabálások, de mind ezek mellett voltak örömök, csodás napok, szórakozások...legfontosabb mégis az, hogy boldogok voltak.Születésemnél meg még jobban.
Év egy napja...Amikor 2008 dec. 2-án meghalt apu...egy nap, amikor nem számított, hogy születésnapom volt, mert halál jött helyette. Egy halál amit nem értettem, miért pont ezen napon kellett jönnie...Születésnapomon megy el apu? Mostantól halálról fog szólni a születésnap? Ezután halált fogom ünnepelni? Tortával? Ajándékokkal?Ezek kérdések lettek bennem..(egy percet se feledek el ebből napból...minden egyes percére emlékszek, mi hogyan is történt).
Év egy napja...Amikor 2010 dec. 2-án Emma megszületett...sokat imádkoztam, hogy ezen napon jöjjön világra bátyám lánya, hogy halál helyett legyen újból születés...és mind ez a születésnapomon. Megkaptam...
Év egy napja...Amikor 2015 dec. 2-án megszületett Anna...3. unokahúgom, Emma tesója.Nem, itt már nem imádkoztam, mivel csodát már megkaptam, amikor Emma megszületett. Csodát, hogy nem halálra kell gondolom születésnapomon.Anna születése ráadás...
Tavaly a születésnapom előtti napon, este anyuval konyhában beszéltünk...elmesélte születésemet, hogy 27 éve ebben órában már fájások voltak.Átélte újból ahogy apuval boldogok voltak....Végén mind ketten elmentünk saját szobánkban. Pár perc, fél óra múlva...berepült szobámban."Andi! Rájöttem..azért történt mind ez, mert Csaba (ő az apám) azt akarja, hogy arra emlékezzünk, hogy milyen boldogok voltunk."
Nem tudom apu mit tud csinálni odafenn...vagy mennyire véletlenek ezek...viszont anyu utolsó mondata nagyon jól esett."Emlékezzünk, hogy milyen boldogok voltunk.":)
Ui.: Na ideje felöltözni. Szerintem 7-kor már van reggeli is...aztán remélem 8 előtt el tudok indulni Csókakő felé.
/képen: apu önmagammal. /
