Szerelem első látásra?
Természetesen valakiknél biztosan van ilyen...de szerintem nem mindenhol így alakul ki a szerelem..



- De mi van, ha egy-két apró dolog a kapcsolatban nem olyan amilyennek képzelted? - megszólaltam önmagam felé - Mármint nem kapsz meg egy-két dolgot vagy elég ritkán...

- Erre kérdésre nehéz válaszolom és talán most még nem is tudok bölcs választ adni ám... - önmagam nem örült, hogy csak ennyit mondhat.

Önmagam és én is elkezdtünk gondolkozni...
Végül már nem csak én tőlem, hanem önmagamtól is kérdések jöttek...

- Mennyire apró dolgok ezek? - kérdeztem
- Ettől még kialakulhat szerelem? - folytatta önmagam
- Ő ilyen és ennyit tud adni? Vagyis mindent bele ad, amit tud?

- Ez nem jelenti, hogy nincsenek érzelmek nála - ezt kérdésnek kezdtem írni, de önmagam megmozgott bennem..."ez mondat végére ne írj kérdőjelet" mondta ő
Már azért is se, mert ezt már Nagy kimondta nekem..hogy valamit érez irántam..

Egy kis csend jött a térben.
Mennyire jól jön néha a csend. Düh ilyenkor megnyugszik...bánat kisírja magát...dilemma meg megpróbál bölcs lenni.
Na szóval csend...
csend...
csend...

- Szerintem ezekre a kérdésekre nem fogsz most választ kapni, még csendben sem - kezdte önmagam - Amit tehetsz, hogy elfogadod a helyzetet illetve Nagy nevű csávót is, mármint elfogadod, hogy ezeket az apró dolgokat nem adja meg.
Emellett türelmes tudsz lenni...és idővel kiderül számodra, hogy ezek ölelések, együtt töltött idők hová visz benneteket. Lesz-e közös utazás igazi szerelemmel / szeretettel. - ez mondat után elégedett lett önmagam, hogy így be tudta fejezni a mondanivalóját számomra.

- Hát szerintem meg, jól jött a csend... - válaszoltam rá.

                  
                    ( Igen, első közös képünk megszületett múlt héten...én persze szokásosan nevetek, ahogy szoktam amikor jól érzem magam. :D 
Egyébként lett rendes kép is, de ezen legalább most is ki tudom nevetni önmagamat, így ez lett nyerő a blogban. )