Milyen nagy nap? Azt természetesen mindenki meg fogja tudni holnap... :D
Ma is boldogságos volt az út...Reggel fürdés, reggeli, szörnyeteg pakolás...Képzelj már két napja nem rakok sebtapaszt a lábujjaimra és mégis fájdalommentesen ugrálok az Kéken... Hát ez tiszta boldogságosság :D Háromnegyed 9-re jött "szívvel teli" hölgy, mehettünk Vállusra. Megkaptam utolsó ölelést is és neki vágtam Keszthelyi-hegységnek is. Keszthely kicsit messze volt, de szépen meg lett az is.Jó volt újból Balatoni körúttal találkozni. Már várom, hogy idén is menjek rajta. :)Pecsét előtt természetesen leugrottam szívem csücskéhez...szívem csupa boldogságban volt. Így ott ebédeltem, aztán megláttam, hogy egy helyen lehet kürtőskalácsot kapni. Máris tudtam, hogy Balaton világot ezzel fogom élvezni...Csak ültem Balcsi mellett földön...nézem vízet, hattyúkat, éreztem az Balatoni illatot és így ettem a fincsi kalácsot. Imádtam...végül olvastam is. Ezután már elindultam tovább, már azért is mert, tudtam Festetics kastélynál újból megállok.
Mit jelent nekem Festetics kastély? Na akkor elmesélem...Ugye volt OKT újratervezés, amiben kitaláltam, hogy napi célokat kell írni, így nem lesz félelmes a távoli cél (Írott-kő) és mellette számolni is tudom vissza a napokat...Ezek a napi célokat Február környékén kezdtem el össze írni, de több nap kellett neki. Márciusban volt Pálferis tavaszi kirándulás, ahová elmentem. 2 napos Kis-Balatoni kirándulást csináltak. Szállás Keszthelyen volt ( pont Kék mellett :D ) és kastélyban volt mind két napon az reggeli,ebéd, vacsora...Étkezés előtt vagy után mindig volt kis pihenő, amikor én szokásos íven elvonultam a magányba...találtam is a kastély udvarán egy nyugis helyet, ahol látni az embereket, de tudtam zenét hallgatni is úgy, hogy nem zavartam senkit. (én fülhallgató nélkül szoktam hallgatni...mivel utálom a fülhallgatót.) Erre kirándulásra magammal vittem a kis jegyzet füzetemet amiben napi célokat írtam és a OKT-s füzetet, úgy gondoltam amikor szabadidőm van, írom tovább a napi célokat...ezen a nyugis helyen írtam is, annyira írtam, hogy Keszthelyen a kastély udvarán értem a végére (Írott-kőhöz). Itt alakult ki az egész útterv...meg, hogy hány nap kell hozzá..Utolsó napon nyugis helytől is elbúcsúztam. "Szia! Ha minden jól megy, majd 3 hónap múlva találkozunk újból. De akkor már nagy utat fogok látni magam mögött ám".
Egyébként kiránduláson egész végén OKT járt az eszemben. Akkor még nem tudtam, azt mondani: "100% hogy meg lesz.." Mivel tudtam mivel fogok szembe nézni, tudtam az is lehet, hogy újból kudarc lesz...de elszántságom és hittem már meg volt, folyamatosan gyűjtöttem itt is az erőt hozzá.
Szóval ezért nagy élmény volt ide visszaérni, ahol 3 hónapja még nem tudtam, hogy vajon eljutok-e idáig úgy, hogy 950km meg lesz járva. De ma kiderült...igenis 8 hét után eljutottam ide is.Leírhatatlan érzés volt leülni a nyugi helyre és megélni, hogy nincs itt semilyen kudarc...hanem sikerélmény (boldogság úttal és szeretettel).
Újból zenét hallgattam, mint márciusban, csak most notebookkal (mivel telcsim már mennyben van). Végül elmentem innen is...várt rám Hévíz.
Zárás: Ezen kiránduláson ezzel a dallal próbáltam, elhitetni magammal, hogy igenis meg lesz Írott-kő 57 túra nap alatt...."Soha ne add fel, érd el az álmaid,
A kudarcok ne törjék a szárnyaid,
Gyerünk állj fel próbáld meg még egyszer,
Nem létezik olyan, mit nem érhetsz el"
Azt hiszem jól sikerült elhitetni...hiszen nézd hol indultam és most hol vagyok.. ;)
/Zalaszántó a holnapi cél/
