Másfélmillió lépésem önmagamhoz

Másfélmillió lépésem önmagamhoz

"Be kellene jönnöd"...

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2016. április 29. - mosolyszem

2016.04.28. Budapest

Budapest...
Mit keresek Szombathely után Pesten egy palacsintázóban?

 

Nagyon nem akar összejönni ez a kör. De rajtam ez sem fog kifogni!
Szóval tegnap, ugye haza mentem. Szerencsére sikerült barátságosabb szörnyetegre cseréltem a 10kg-osat (70L-es helyett 32L-es lett). Tök király ezzel menni, sétálni. 

 

Ma vissza is mentem Szombathelyre, vettem szendvicset, amit indulás előtt elkezdtem megenni.
Mi kapok ilyenkor? Persze egy sms-t...Milyen sms-t? Persze munkahelyi....Mit írnak? Kész az tavalyi adóbevallási papírod, BE KELLENE  JÖNNÖD ALÁÍRNI...
Na ekkor lettem ideges. Fel is tudtam volna robbanni!
Persze tudom nem munkatársak hibásak...nem is rájuk lettem ideges, hanem épp utaztam Pécsről Szombathelyre, ami tök felesleges volt. Így hát innen utaztam Pestre (mivel minél előbb el akarom intézni mindent).

 

Szóval, ez nem egy pihenőnap lett...nem is mondom meg, hogy mikor indulok tovább, végén ez sem lesz igaz. 
De az tuti! Hogy ezután semmi és senki nem szakíthat bele az útban!!!  És hónapokig mindennap a KÉK lesz a társam... 
Legalábbis remélhetőleg!
2 komment

Első kemény nap...

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2016. április 27. - mosolyszem

2016.04.26. Szombathely

 

Hát igen... meg volt első kemény napom. Annyira kemény volt, hogy rájöttem
(itt kis időre abba maradt az írás) Miért? Rám hívták a rendőrséget. :D
Pedig Szombathely előtt már mondtam is magamba, hogy ma nem lesz semmi kalandos dolog. Hát tévedtem...
 
Szállás.hu oldalon foglaltam szállást Szombathelyre.  Este fél8 körül értem be a városba, kitaláltam, hogy lerakom a szálláson a 10kg-os szörnyeteget aztán csak füzettel megyek fel Olad-kilátóhoz.
Hát igen...csak közben amikor oda értem, közölték, hogy nem kapták meg a foglalást és hely sincs. (furcsáltam is, hogy csak egy választ jött, amit ugye csak szallas.hu küldtött) Legalább mai lelke ma is megvolt.
 
Táskáról meg ne is beszéljünk rájöttem, hogy ez így nem fog menni. 44kg testnek 10kg-os szörnyeteg sok... erős vagyok, de ez a súly mégiscsak határon túl van, főleg ilyen úton, így sajnos, holnap pihenőnap lesz. Mivel otthon gyorsan kicserélem kisebb táskára, aztán újból irány KÉK... Ezért, amikor nem kaptam szállást buszra szálltam és elmentem autóbusz-állomásra, úgy terveztem, hogy váróban éjszakázom. Már ott voltam, amikor telcsin beszéltem anyuval.
Igen ám csak még 2 emberke is volt a váróban. Egyik hallotta, hogy furán beszélek. (Itt tudni kell, hogy nehezen érthetően beszélek, mivel 9 hónapos koromban agyvelőgyulladásom volt)  Aztán azt is látta, hogy kicsit másképp iszok mint többiek.
 
ERRE KI HÍVTA A RENDŐRSÉGET! 
 
Rendőrségnek elmondtam vagyis inkább leírtam, hogy mi a helyzet. Mondták, hogy közelbe van egy koli. Szerencsére kaptam is helyet. Egyébként Írottkő tetszett, bár 10kg-os szörnyeteggel felmenni kicsit halálos volt, de megérte.
 
 
MAI nap gondolatai pár mondatban: - Na rendőrséges  élmény már meg is volt a KÉK-en
- Lehet  nincs tapasztalatom, de ahogy nézem, most lesz...
- Igaz haza kell mennem szörnyeteg miatt, de ez nem jelenti, hogy feladom! Holnapután igenis újból nekivágok!
2 komment

Életem nagy Kalandja!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2016. április 25. - mosolyszem

2016.04.24 vasárnap (Pécs)

Eljött ez a nap is!
Holnap felszállok a buszra és elindulok a Velem nevű falu felé...itt alszom, aztán másnap Írott-Kőnél elkezdem Életem Nagy Kalandját. Körbejárom az Országos Kék-Kör túrát és bizony az egészet egyben. 
 
Honnan jött az ötlet? Ez érdekes...
Először tavaly év végén olvastam erről a túráról, aztán valahogy megfogalmazódott bennem, hogy végig kéne járni az egészet egyben. Hosszú gondolkodás után 2016. január 30-án meghoztam a döntést, hogy jövőre "Igenis! Megjárom!" 
Miért csak jövőre? Mert úgy gondoltam, erre fel kell készülni. Tervben voltak tanfolyamok, kapcsolódó könyvek elolvasása stb. Annyira a hatása alatt voltam, hogy már nem telt el úgy nap, amikor ne gondoltam volna erre.
Közben tök véletlenül rátaláltam egy könyvre...Vadon a címe. Imádom, teljesen olyan, mintha rólam szólna. Nem tudom - ez véletlen lenne? Én inkább jelnek vettem.
 
Aztán telt az idő...pontosabban napok, hetek és 1-2 hónap...eközben történt egy pár dolog az életemben. Nem, nem történt semmi tragédia, csak a helyzetem változott meg. Végül azon a szombati napon, amikor az ismerősöm lakásán (mivel elveszítettem az albérlet lehetőséget) egyedül töltöttem a napot, kimondtam hangosan: Rendben, belső hang igazad van! Itt az idő...bele kell vágni most!
 
Így, tehát felmondtam...hazavittem a cuccaimat...és elkezdtem felkészülni a nagy utamra.
Igen, sok ember nem érti, vagyis nem látják értelmét, hogy miért csinálom ezt az egészet. Felelőtlennek tartanak (lehet, hogy igazuk is van) Ez kicsit fáj, de úgy döntöttem, ezekkel az emberekkel nem foglalkozom...Szerencsére van néhány olyan ember is, aki megérti és mellettem vannak, nekik hálás vagyok. :)
 
Sokan kérdezték...Miért akarom, így megcsinálni? Főleg tapaszlat nélkül?
Válaszom még mindig ugyan az. Folyamatosan hallok egy belső hangot, ami azt mondja "Menj, menj, el kell menned!" Tudom, hogy valami elmondhatatlan nagy dolgot/élményt fogok kapni ettől a 2500 km-től.
Tudom, nehéz lesz, nagyon nagyon nehéz, lehet, hogy fel is adom, de holnapután mégis belevágok!
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása