Na majdnem meg lett Tapolca is...
Reggel természetesen kiélveztem az alvást. Lassú voltam, de meg lett fürdés is és zabálás is.
Kaja közben már láttam, hogy korábbi járatot nem fogom elérni, így hát későbbivel mentem. Fenyvesen voltam amúgy...azért voltunk ott, mert előre le volt foglalva és ugye ha nem lettek volna a kényszeres pihenőnapok, akkor napokban már délen lennék.
Na szóval későbbivel indultam...halkan megjegyzem, hogy 1-2 métert futni kellett.. :D
De ki csodálkozik ezen? Én már nem...
Keszthelyen volt 2 órás várakozás, de blogírással elment.
2 óra után visszaértem Badacsonytördemicre. Tehát elég későn kezdtem mai napot, de úton vagyok és ez a tényleg.
Szigliget hamar meg lett, nem voltam ott sokáig se...Szent-György hegy a következő állomás, ami újból hegy és távolból is láttam, ez se földszinten van.
Út közben viszont ég nagyon táncos kedvében volt, de én mondtam:
- Ameddig nincs tánc, addig megyek...akkor is, ha nagyon fekete az ég. - közben azért féltem, hogy nagy tánc jön én meg nem fogok tudni beállni sehová...mivel nem nagyon volt ilyen az út mellett.
Tehát mentem, mentem. Már hegyen voltam, mikor már szellő is volt, de tánc még nem...vagyis mentem :D
Amúgy is sehol nem tudtam volna megállni. Egyik percben viszont elkezdőzött a tánc, viszont 3 perc után vége is lett, meg is lepődtem, mivel kedv még mindig táncos volt...
Végül csúcs előtt lett egy esőbeálló is, viszont eső nem volt, így nem maradtam.
Amúgy nagy sár volt erre felé...szóval szerintem pont ügyesen kikerültem az esőzést. :D
(még jó, hogy későn indultam. :P )
Csúcsnál szerelmes lettem a helyben...csodás látvány, ráadásul asztalos pad is volt...ültem és friss esős levegő mellett éreztem, hogy jó úton vagyok.
Lelkileg is.
Aztán fekete ég elköszöntött tőlem, én meg bátor énemet vettem elő. Tudtam 1-2 óra múlva sötét lesz, de neki vágtam a lefelé útnak is...
- Majd út közben megállok, amikor találok egy védett helyet - gondoltam én.
Lehet le is tértem volna Tapolcára, ha nagyon akartam volna, de közben lett egy szimpatikus hely ahol megvárhatom a holnapot. Tehát Tapolca előtt véget is ért az út.
(Szijártó Balázs képe, de erről én is csinálhattam volna ma képet...Szigligeten mentem el mellette. :) )
Ui.: Ja és kezd lelkem jobban lenni...
