Hűhaaa!
1180km 63 nap alatt..JELENTEM: MEGCSINÁLTAM! ÖNMAGAMHOZ ÉRTEM!
Tegnap Kőszegen sajnos nem sikerült fényképezőgépet vennem, pedig volt Tesco...de ott sem lehetett kapni. Elkezdtem gondolkozni, hogy kell kép a célba vagy nem. Menjek el ma Szombathelyre és holnap legyen meg önmagam vagy menjek így fel...De aztán rájöttem itt van notebook bébi, azzal is lehet csinálni képet. Igaz nehezebb lesz meg út közben nem csinálok vele képet, de legalább célba lesz.
Így tehát tegnap este 6-kor elindultam Hét-forrás felé. Kellemes séta volt...oda értem, elolvastam a táblát meg pecsétet csináltam a füzetben, aztán épp forrás felé terveztem menni vízért, ekkor jött a óriási bálos tánc, persze nélkülem. Volt ennél táncnál, villámlámpák meg égdörgési dobok is. Én csak néző voltam most, közben egyszer-kétszer elaludtam, mivel azt hittem lesz szünet (mondjuk lehet volt is)...
Reggel 5-kor terveztem indulni önmagamhoz..órám nem volt, így nem tudom mikor keltem. De ahogy világos lett, indulás előtt olvastam egy kicsit. Igen ám, de olvasás közben sikerült elaludni is. Nem baj, legalább amikor felébredtem éreztem, hogy tényleg fenn vagyok már.Tánc nem volt, így kiálltam a levegőre és gondolkoztam illetve beszéltem. Persze az utamról, hogy mi volt és mi lesz pár óra múlva és ezután... Jó érzés volt ezekről gondolkozni úgy, hogy közel volt önmagam.
Épp indulni készültem, amikor oda ért egy Péter nevű pasas. Megbeszéltünk, hogy mind ketten kéket járunk és Írott-kő a célunk. Ezután kérdezte onnan jöttem. Mondtam Hollóháza...(megértette) Kicsit furcsállta, de aztán elmagyaráztam. - Igen Hollóházáról jövök, mivel egész kéket megjárom. - Mennyi ideje csinálod?...- 2 hónapja. - Nem semmi - válaszolta. Aztán én felvettem szörnyeteget és elindultam az utolsó szakasznak is. Ezt a szakaszt mindenképp egyedül kellett megjárom.Közben, azért Óház-tetőn meg Hörmann-forrásnál újból összefutottunk. Óház-tető után eszemben jutott, hogy ha már nincs fényképezőgépem, ő csinálhatna rólam pár képet...mégis csak 1180km és 63 nap volt ez az út és célba értem.Így hát Hörmann-forrásnál meg is kérdeztem...telefonnal csinálhat mondta. Forrástól mentünk egy kicsit együtt, aztán egyik fánál mondtam, hogy megállok pihizni, ő nyugodtan mehet tovább. Majd Írott-kőnél várjon meg.
Igazából, azért mondtam, mert tudtam, hogy önmagamhoz egyedül kell felmennem. Erről szólt az egész utam.Kis olvasás után, el is indultam az utolsó néhány km-en is. Egyszer csak orrom előtt lett az a bizonyos hely, ahol önmagam ült... (milyen érzés volt, az külön bejegyzésben szeretném megírni.)
Péter is ott várt, felmehet már csinált is fotót, aminek örültem. Bélyegzőhelynél meg ki kiabáltam: "Megcsináltam!!!"Péter volt az első emberke, aki gratulált a teljesítményemnek. Nagy érzés volt számomra is. Ezután jött Péterrel fotózás, kaptam kekszet...szokásos Boldogságosság! Kellemesen elbeszélgetünk még egy kicsit, aztán neki mennie kellett..
Ekkor lettem egyedül önmagammal..mi volt? milyen érzések voltak az úton...önmagam előtt...és önmagammal? Ezt szeretném külön bejegyzésben megírni.
(Pár képet azért, notebook babával is csináltam...ezek innen vannak).
