Milyen gondolatok jöttek a 15 órás táncos előadás közben?...
Várakoztam, várakoztam...közben ugye meg kicsit ágyra vágytam. Pontosabban a saját szobára, ahol nem kéne várni, hogy álljon el az eső, hanem nagy pihenés lenne. Egyszer-kétszer csak úgy viccesen mondtam is... "Menjünk haza". Ez még első órákban volt, vagyis ekkor még nem menekültem haza, hanem vártam, vártam...
Végén ahogy előző bejegyzésben is kiderült, mégis haza menekültem.
Ehhez kapcsolódva jött egy csevegés önmagammal:
- Látod, látod? Na ezt nem szabad társ "várakozás" közben csinálni..mármint azt, hogy vágysz, vágysz aztán egy idő után inkább kalandokban mész, mert az jobb mint várni tovább arra társra aki igaz szeretet adna - kezdtem mondani önmagamnak.
- Hát ezek kalandokban nem is én mentem bele...hanem ők jöttek elém. - önmagam nagyon nem hagyta magát
- De ajtót nyitottál nekik...
- Mivel kis remény is bennem volt, hogy hátha nem csak kalandot akarnak tőlem.
- Aki nem csak kaland miatt fordul feléd, az nem megy fel hozzád első találkozó után...és nem csókol meg máris, hanem simán csak ismerkedik veled, mert lelkedre kíváncsi.
- És mi van, ha kíváncsi lelkemre meg csókra is? ...Amúgy meg ott vannak első látásra szerelmek is. Na velük mi van?
- Hát van ilyen is, de drága Andi csaj, ez nagyon ritka.
- Oké..akkor se tudom megígérni, hogy összes ilyen ajtót nem fogom kinyitni. Legfeljebb egy darabig tovább bírom a várakozást. - próbálta lezárni a csevegést önmagam.
- Majd még lehet beszélünk még erről...most aludj egy kicsit..
- Benne vagyok..jó további várakozást, és jó alvást.... - Önmagam mondata után el is aludtam önmagammal a padon.
Ui.: Ez szombat esti csevegés volt...ma este viszont már Pesti levegőt szívok, mivel éjszaka készülök Székesfehérvárra, onnan meg hajnalban Alsóőrsre, innen indul újból az utam... (Első sorban Balatonaliga a cél, aztán ott meglátom, hogy kimaradt szakaszokat bepótolhatom mégis most rögtön vagy nem. Ha nem akkor is elégedett leszek magammal).
Szombaton természetesen várakozás közben az Paulo Coelho könyv is kinyitott.
Szóval jöhet idézet is:
"Hátranézek: ugyanaz az egyhangú táj, az egyetlen különbség, hogy porban ott vannak a lábnyomaim, cipőm talpának nyomai - de ez is csak átmeneti: a szél elsimítja, még mielőtt leszáll az est. Minden olyan valószerűtlen. Mit keresek én itt? Ez a kérdés nem hagy nyugodni, pedig már hetek óta úton vagyok"
