Nem igazán jó a netem...így sajnos, nem mindig tudom este megírni a napi eseményeket..
Na szóval tegnap Eszkála erdészház volt a cél és meg is lett.Kicsit féltem ettől a naptól, pontosabban a délutántól. Mivel pecsétős füzet, azt írja, hogy Makkoshotykától az Eszkála erdészházig 475 m emelőszint van...és elmúlt 2 nap tapasztalat után, arra számítottam, hogy nem lesz könnyű.De szerencsére tévedtem, azt mondhatom nem volt halálos, mint Nagy-Milichez felmenni, pedig annak kisebb az emelőszintje.
Reggel amúgy jól indult, fürödtem megittam nescafe-t, amit kaptam. Szépen nyugodtan reggeliztem, amikor fura érzésem támadt, amilyen tavaly nem is volt...Mi volt ez? "Induljunk már!!" (többes szám önmagamra érthető...én önmagammal járok...gondolkozok....teszek-veszek...és főleg lélekben vagyok önmagammal). Szóval jó volt ez érzést megtapasztalni, örömmel indultam el.
Láttam ám őzikét, persze elfutott. Úgy látszik állatok nem igazán szeretik a fotómodell szakmát...Jaaa, de ez nem is igaz. Cirkáló-tanyán volt egy jópofa kutyus, na ő le is ült a fotózáshoz.
Egy-két helyen elő kellett vennem az agyamat is, ugyanis volt egy nagyobb forrás, ami fejtörő feladat volt rajta túljutni...kellett 10 perc a tervhez, de végül megoldva lett. Piros pont neki! Na jó, azért magamnak is jár.. :P
Zárás: Nem volt kemény szakasz...idő is jó volt hozzá...és kutyapajtást is kaptam. (Jó lesz, 53 nap séta után Bellussal talizni (kutyám) )
Ma Regéc volt a cél...ami 12.15kor meg is lett...csak 15km, mégis kalandosabb volt, majd jön a Kék mese :)