anyu kapcsolat....

Na tegnap írtam volna zárást is...amit inkább külön írom, mivel hosszú lett volna ezzel a tegnapi bejegyzés.

Zárás: Furcsa belegondolni, hogy 1 hét múlva már újból beszélhetek anyuval...
Igen anyuval, ugyanis valamikor június elején úgy, döntöttem teljesen megszakítom a kapcsolatot. Mármint ameddig úton vagyok.

Miért történt ez? Kapcsolatunk jó, de nem érzem barátinak, inkább erős anya-lánya kapcsolat van. Szóval nem barátot engedett el az útra, hanem a lányát akit félt és aggódik. Ebből meg az lett, hogy maga módján természetesen támogatott, de nem úgy ahogy számomra szükségem lett volna.  

Telefon beszélgetéstől elszakadás szerencsére könnyű dolgom volt, mivel Mátrában meghalt a telcsim, így ettől kezdve telefonon nem tudtunk beszélni. Őszintén szóval már teher volt számomra, hogy tudtam naponta fel kell hívnom, mert ha nem, akkor máris rendőrséget fogja hívni...
Tavaly megtette...én épp feladtam az utat és reggel buszon kikapcsoltam a telcsit, mivel aludni  akartam a buszon. Ő meg hívott és nem vettem fel...éjszaka nem volt szállásom...hazaértem, akkor kaptam a hírt, hogy rendőrség keres. Pedig  előző este beszéltem vele.

Na ekkor döntöttem el, hogy idén nem mondom, ha kinn töltöm az éjszakát. Nem láttam az értelmét...

Ezért is vagyok boldog, hogy mennyben van telcsim...teher elszállt és nyugalom lett. Nagyon különböző  személyiségek vagyunk, ezért szokott 1-2 vita is lenni, de így már úton nem tudtam felhúzni se magam.

Mintha Isten direkt vettel el telcsim...

Ezután csak facebook-on beszéltünk nagyon ritkán, mivel ő nem igazán ül gép előtt. Naponta - két naponta pár mondat volt. Viszont itt se éreztem, hogy adna erőt...

Ilyeneket írt: "Csináltam eper lekvárt, szörpöt. Gyere haza!" vagy amikor oda értem az út feléhez ez üzenet jött: "ügyes vagy . 1- 2 napra haza jöhetnél, mivel nincs ki megegye ezt a sok epret". 

Nem igazán értette meg, hogy ennek útnak pont az a ténylege, hogy közben nem megyek haza...hiszen csak így találkozhatok önmagammal. 
Aztán amikor durva fájdalom jött lábamra, írta, hogy meg kell mutatni a dokinak...na ekkor jött el a pont, amikor  az mondtam, facebook-on se szeretnék kapcsolatot vele. Letiltottam, persze sógornőm által szóltam neki.
Másfél hónap alatt egyszer se mondta vagy írta ezeket:

"Kitartás"..."Szorítok neked"..."Simán megcsinálod" Pedig pont ezekre kellett volna szükségem.

Mind ezek ellenére, remélem örülni fog, amikor haza érek és megérti miért tettem ezeket. Szeretem nagyon és sokat köszönhetek neki az életben. Ő szerepe is közben jásztott, hogy erős csaj lett belőlem.

Ui.: Hamarosan jön a mai mese is ;)