2016...

Bizony...Nagy Hír!
Elkezdtem az újratervezési munkán dolgozni. Milyen lépéseket tettem? Hát például azt, hogy megvettem életem első GPS-es eszközömet, meg azt, hogy beadtam kullancs-elleni oltást.
 Miért van újratervezés? Miben lesz 2017-es túra más, mint a tavalyi? Na, ezt majd egy új bejegyzésben meg is írom... ;)

 

De ebben bejegyzésben inkább összeszedem 2016-os évemet...és most nem csak túra kapcsolatosan...
Szóval:
2016...
Év címe? Szerintem tökéletes lesz neki "A költözés"...
Igen, de nem azért, mert felköltöztem Pestre január 1-én, hanem azért, mert azután még 5-ször  jött elő kezeim közé a bőröndöm.
Szóval költöztem, költöztem és csak költöztem...végül vissza Pécsre...
(Örökre? na ez a 50 milliós kérdés ;) De annyiban segítek, hogy én se tudom a választ. :P )

 

Örök emlékekben, most inkább pofonok kerülnek... 
Pofon egy hajós konyhában, ahol eszem...
Pofon egy munkahelyen, ahol nyálam nem barátságos...
(Mindez egy időszakban...így lélek csak délutánokért volt szabad...mindig Pesti levegőből szívott erőkből élt).

 

Pofon egy úton, ahol elfáradt a test...
Ez meg a túra volt, amire szerencsére ma már nem pofonért nézek vissza rá, hanem úgy, hogy ez egy tapasztalat szedés volt... :) és igen én Abonyi Andrea vagyok, vagyis nem adom fel...megyek majd tovább, csak kicsit másképpen. Másképpen? nem jó ez a szó. :D

Na szóval helyesen írva: megyek majd tovább, csak kicsit tudatosabban. ;)

 

Pofonok kívül elmondhatom majd az unokáimnak, hogy
- érdekes kalandjaim voltak;
- hajón laktam;
- imádtam/imádom fővárost
- elhagytam itt-ott nem kis pénzt...de ennek köszönhetőnek megtaláltam legújabb kedvenc helyemet Balatonaligán (csodálatos naplemente, de még villámok is...szívesen halnék ilyen látvány mellett)

 

Zárás: Pofonok nem jók...nem kedvesek...nem barátságosak...viszont tanulást ad...edzést ad...edzést által izmot.
Egyes pofonok mellett viszont csak el kell sétálni, amilyen gyorsan lehet.

 

Mondhatnám, hogy 2017 legalább jobb év lesz...de inkább nem mondom, mert végül az lesz rosszabb (2015-be bele estem ebben hiába. :D ) 
Jó...nem rosszabb volt, hanem inkább leckébb.

 

Végül Müller Péter szavait veszem át:

"Viharos tengeren hajózunk, egyre sötétebb forgószélben, tornádóban és veszedelmes hullámokon, de kormányozzunk a hajónkat vidáman! Derűsen és dalolva! Nekünk van egy titkos úti célunk! Szavakkal nem tudjuk kimondani, mi az, de tudjuk, hogy van! Én, amíg élek, fütyülni fogok, ígérem! És ha már nem élek, akkor is! Van bennünk valaki, aki erősebb, mint a vihar! Gyertek, kedves barátaim, utánam! És ha látjátok, hogy derűmet vesztem és gyengülök, lépjetek elém, kapjátok el a kezem és vezessetek ki! Mindegy ki megy elől, csak daloljon, vidáman!"

 

Ui.: 24-én kezdőzik az új nagy kalandom...lehet várakozni :P

dscf3461.JPG