Életem nagy Kalandja!

2016.04.24 vasárnap (Pécs)

Eljött ez a nap is!
Holnap felszállok a buszra és elindulok a Velem nevű falu felé...itt alszom, aztán másnap Írott-Kőnél elkezdem Életem Nagy Kalandját. Körbejárom az Országos Kék-Kör túrát és bizony az egészet egyben. 
 
Honnan jött az ötlet? Ez érdekes...
Először tavaly év végén olvastam erről a túráról, aztán valahogy megfogalmazódott bennem, hogy végig kéne járni az egészet egyben. Hosszú gondolkodás után 2016. január 30-án meghoztam a döntést, hogy jövőre "Igenis! Megjárom!" 
Miért csak jövőre? Mert úgy gondoltam, erre fel kell készülni. Tervben voltak tanfolyamok, kapcsolódó könyvek elolvasása stb. Annyira a hatása alatt voltam, hogy már nem telt el úgy nap, amikor ne gondoltam volna erre.
Közben tök véletlenül rátaláltam egy könyvre...Vadon a címe. Imádom, teljesen olyan, mintha rólam szólna. Nem tudom - ez véletlen lenne? Én inkább jelnek vettem.
 
Aztán telt az idő...pontosabban napok, hetek és 1-2 hónap...eközben történt egy pár dolog az életemben. Nem, nem történt semmi tragédia, csak a helyzetem változott meg. Végül azon a szombati napon, amikor az ismerősöm lakásán (mivel elveszítettem az albérlet lehetőséget) egyedül töltöttem a napot, kimondtam hangosan: Rendben, belső hang igazad van! Itt az idő...bele kell vágni most!
 
Így, tehát felmondtam...hazavittem a cuccaimat...és elkezdtem felkészülni a nagy utamra.
Igen, sok ember nem érti, vagyis nem látják értelmét, hogy miért csinálom ezt az egészet. Felelőtlennek tartanak (lehet, hogy igazuk is van) Ez kicsit fáj, de úgy döntöttem, ezekkel az emberekkel nem foglalkozom...Szerencsére van néhány olyan ember is, aki megérti és mellettem vannak, nekik hálás vagyok. :)
 
Sokan kérdezték...Miért akarom, így megcsinálni? Főleg tapaszlat nélkül?
Válaszom még mindig ugyan az. Folyamatosan hallok egy belső hangot, ami azt mondja "Menj, menj, el kell menned!" Tudom, hogy valami elmondhatatlan nagy dolgot/élményt fogok kapni ettől a 2500 km-től.
Tudom, nehéz lesz, nagyon nagyon nehéz, lehet, hogy fel is adom, de holnapután mégis belevágok!