Hűűű...de fura nem menni. Tegnap elkezdőzött a koncertes pihenő Pesten. Elvileg két napos lett volna, de sajnos lábaim pofonokat kapott, így 3 nap lesz/lett.
Milyen pofonok?Hát összevesztett a cipőmmel meg napok óta rajtam lévő zoknival...egyszer csak annyira nagy vesztetés lett, hogy cipő úgy döntött megverni...így lett lábujjaimon sebek meg persze vízhólyagok.Szerda este már blogban is írtam, hogy fáj a lábam. Azt hittem ez is elmúlik ahogy eddig fájdalmak, de sajnos ez most rosszabbra fordult. Annyira megfájult, hogy még menni is nehezemre esett, viszont meglepő módon csoda történt...fájdalommal, nem menni tudással...mégis túllőttem a célon. Csütörtökön tovább jutottam, mint a célom volt. Klastrompuszta helyett Kesztölc lett.
Alváshiánnyal nem lett problémám, reggel tudtam menni, közben pihiznél elaludtam kb fél órára, aztán ennyi. Ez elég is volt Kesztölcig, ahol jó kis helyett találtam egy fotellel...itt már tudtam több órát is aludni. Úton, hogy mi volt, arra már nem is emlékszek.
Pénteken hajnal fél6-kor indulás, azzal tudattal, hogy végén célnál végre mehetek szállásra.Viszont lábaim nem bírták jól az utat...szenvedés, szenvedés és szenvedés jött. Ebben két napban volt, hogy először nem találtam se milyen boldogságot, mivel egész nap fájdalommal mentem, de ahogy írtam nem tudtam rendesen menni se. Legszívesebben sírtam volna...falukban amikor leültem, egy-két ember meg is kérdezte: "Minden rendben?" Itt az hiszem, az volt szerencsém, hogy tudtam szombattól jön a koncertes pihenő (2-3 napos). Ha ez nem lett volna előttem, nagy esélyt láttam volna, hogy haza utazok Pécsre. Pihenős tudattal tehát megcsináltam a napi célt, ami Tokod volt. Táton találtam szállás...hát 5000 körül volt az ára, de szerintem ami itt kaptam az többet ér, mint amennyit fizettem. Na felsorolom mit is kaptam:- Rendes vacsorát (pörkölt nokedlival)- rostos ital- utána rögtön tea- müzlis joghurt-banánAztán szobában várt:- Győri keksz- csoki- müzli szelet- Almás üdítő (3dl)Legjobb most jön: - Természeti újság- Geo újság (ezt sajnos ott hagytam, mivel nem fértbe a szörnyetegben)Figyelem, figyelem!!!Kaptam egy csodálatos könyvet: Müller Péter: Varázskő. Persze ez meg pláne nem fér be, de nem baj, majd Pesten pihi közben feladom postán hazára.
Na ha valaki kiszámolta, hogy szállás vagy ami kaptam az volt több, az légy szíves szóljon. ;)(ja reggel meg kaptam útravalóra két szendvicset meg 3dl almás italt).
Visszatérve a fájdalomra...tudtam ezzel fájdalommal és nem mennéssel, nem fog menni az utolsó 27 nap. Kitaláltam, ha már pihenő van, megoldást kell találni. Nem terveztem új cipőt venni, mert úgy gondoltam úgyis abban is vízhólyagok lesznek, meg úgyis nem lesz jobb. Viszont pénteken megláttam, hogy ez tévedés...ide igenis új cipő és több zokni kell. Cipővel bajban voltam, cipőfűzőt nehezen tudom megkötni és tudom ez nem jó a 2 hónapos túrán. Cipzárosat meg nem igazán láttam Pécsett.Hála OKT csoportnak (facebook), ahol csodás emberek vannak...kiderült van gyógycipősök is, akik át tudják alakítani a cipőt, pont ilyen embereknek, akiknek nem tökéletes a kezük. Na ilyen csodás emberke talált rám, ő fog ebben segíteni. Én megveszem a boltban a cipőt, ő meg átalakítja, hogy nem legyen gondom a kötéssel.Igazi nagy BOLDOGSÁGOSSÁG! :D (amúgy nem is tudtam, hogy ilyen is van)
Persze veszek pár zoknit is.Tehát tegnap meg volt a koncert, ami 3-tól 22-ig tartott. Keresztény együttesek lépnek fel, lelkileg pont jó kor jött. Erőt, erőt kaptam, meg tudatot, hogy nem szeretném feladni. Eszemben jutott Jézus szenvedése...ha ő kibírta, akkor nekem is ki kell bírom a szenvedést. Hiszen szenvedésnek értelme van és ha erre rájövünk, kiderül, hogy szenvedésre is szükségünk van. Ezzel jön az új kezdett... (Ami nálam Írott-kőnél fog kezdődni).
Ma és holnap meg jön az igazi pihenés, mivel tegnap koncerttel nem igazán volt pihenés...talán csak vállaimnak volt pihenés. Amúgy sokszor vállam jobban fáj, mint a lábam...Vagyis 22 napon át folyamatosan mentem, most meg pihenő, ami fura. Miközben jó ágyon feküdni, hiányzik is a séta. Kezdek félni...amikor hazaérek, milyen szar lesz út nélkül lenni. Szerintem durvára hiányozni fog a kalandos napok. Na majd kitalálok valamit... :D
Idézet:"Mind jobban megbarátkoztam a túra feladásának gondolatával, és rögtön az is eszembe jutott, miért volt az egész PTÖ egy kivételesen hülye ötlet. Azért indultam el ezen az ösvényen, mert szerettem volna végiggondolni az életemet, hogy eltöprengjek mindazon, ami korábban megtört engem, s hogy így újra egésznek érezhessem magam. Csakhogy az igazság az volt - legalábbis eddig így tűnt -, hogy mindvégig kizárólag a saját fizikai szenvedésem foglalkoztatott, az viszont fel is emésztett teljesen. Amióta megkezdtem a túrát, életem gyötrelmei csak ritkán jutottak eszembe,"
Végül egy dal...pénteken a folyamatos szenvedés közben egész nap ez dalolt a fejemben. (Tudom tini dal, de nekem mégis egyik kedvenc)"Nem menekülök el"
/Kedden elkezdődni az utolsó kemény 27 nap...remélem szenvedés helyett boldogsággal.../
